Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pünkösd

PÜNKÖSD

 

Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

Hogy először tűnt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világító sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Taníts meg új nyelvre, új imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

 

 
 
 
PÜNKÖSD a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.
 

 

Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. .

 A keresztény egyházi ünnep története :

Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
 
 
 
 
 
 
Pünkösdi népszokások
 
 
A Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.
 
 
 
A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője.
Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
 
 
 
 
 
 
 
Pünkösdi király  választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
 
 
 
Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.
 
 
 
 
 
 
 
Volt, ahol ilyenkor állítottak májusfát, máshol ekkor táncolták ki - köszöntve a tavaszt.
A pünkösdölés a legismertebb pünkösdi szokás; király, királyné választás vagy lakodalmi menet mintájára vőlegény, menyasszony, vagy csak a menyasszonynak öltöztetett leány kísérettel bejárja a falut, ünnepi ruhában, verselve, énekelve.
 

 
 
Mi van ma, mi van ma,
Piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.
 
Jó legény, jól megfogd
Lovadnak kantárját,
Hogy le ne tapossa
A pünkösdi rózsát!
 
       
 
 
A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
szedje fel a menyasszony,
kösse koszorúba.
 
 
        
 
 
”Pünkösdi köszöntő”
 
 
Víg a Noé kis galambja
 
megtért az özönvíz habja.
 
Zöld ágat viszen a szájába,
 
nyugvást tére le bárkába.
 
Én is most mint e zöld ággal,
 
e pünkösdi királynéval
 
beköszöntök kiáltással:
 
légyen az Isten e házzal.
 
Szívemből kívánom!
 
 

 
 
 
 
 
 

Reményik Sándor Pünkösdi szomorúság

A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...
 

 

 

KÖNYÖRGÉS A SZENTLÉLEKHEZ
Angelus Silesius verse  (részlet)
 
 
 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.